Fertetics Mandy
Vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás szakértő, az Alternate Tanácsadó ügyvezetője, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének fenntarthatósági vezetője. Több mint 20 éves szakmai tapasztalatával számos iparágba tartozó nagyvállalatot és KKV-t támogat az organikus szervezetfejlesztés mentén a fenntarthatóság és ESG teljesítmény javításában. A fenntartható beszállítói lánc és beszerzés nemzetközi szakértője. Mindezek mellett szívügye az inkluzív társadalom erősítése a vállalatok sokszínűségi és méltányossági stratégiai fejlesztése és a társadalmi vállalkozók erősítése révén

Arató Gábor
A Manpackaging ügyvezető igazgatója. Mérnök-közgazdász, könnyűipari mérnök, csomagoló-technológus. 1997 óta dolgozik csomagolástechnikai területen, először a termelés, később az értékesítési oldalon. Fontos küldetésének tartja, hogy a hazai gyártó vállalatoknak olyan technológiai újításokat mutasson be, melyek révén nemcsak gyorsabban és nagyobb kapacitással, hanem költség-hatékonyabban és kevesebb csomagolóanyag felhasználása mellett is tudjanak csomagolni úgy, hogy a csomagolás a terméket megfelelően védje a szállítás során. Ezen újdonságok terén folyamatosan, évről évre csökkenteni tudjuk a csomagolóanyagok által jelentett környezeti terhelést, a csomagolóanyag kibocsátás csökkentése mellett a környezetbarát és biológiailag lebomló csomagolóanyagok népszerűsítésével.

Fertetics Mandy:
Az első kérdésem az lenne, hogy a fenntarthatósághoz, az ESG-hez csak a munkátok részeként kapcsolódtok, vagy van esetleg, személyes kapcsolódás is? 

Arató Gábor:
Húsz éve indítottuk el a csomagolással foglalkozó cégünket itt Magyarországon, akkor nagyon gyorsan észrevettük, hogy a nagy előnyünk az, hogy sokkal kevesebb anyag felhasználásával tudjuk ugyanazt a csomagolási feladatot ellátni. Emiatt beszélgettem sok emberrel fenntarthatóság témában, és jól meg is fertőződtem – nyilván nyitott is voltam rá. Azon túl, hogy a cég működésében, és talán még inkább a vevői kapcsolatokban igyekszem ezt terjeszteni, sok mindent személyes síkra is áthoztam.
Nekem is vannak minden évben személyes fenntarthatósági vállalásaim. 

Fertetics Mandy:
Az elmúlt pár évben nagyon felkapott lett az ESG, de azért már 20-30 éve is beszéltünk a vállalati fenntarthatóságról. Éppen ezért megoszlik a vélemény: van, aki újként és várakozóan tekint a témára, és keresi, hogyan tud ehhez kapcsolódni, de van egy nagyon szkeptikus tábor is, akik szerint kiüresedett a fenntarthatóság, az ESG is csak egy újabb betűszó, jogszabályok és adminisztráció. Ti milyen érveket szoktatok mondani a vevők, kkv-k meggyőzésekor – miért nem elcsépelt a téma, miért nem csak egy újabb betűszó az ESG?

Min múlik szerinted, hogy egy kkv melyik táborba kerül, és hogy tudja-e aktivizálni ezt a megújuló-képességét?

Arató Gábor:
Nekünk is az a tapasztalatunk, hogy nagyon kettéválik ezen a téren a piac. Mi úgy állunk hozzá, hogy ez számunkra egy versenyelőny, hiszen a mi ügyfeleink olyanok, akik ebbe az irányba szeretnének haladni, de nagyon sok olyan kkv-val találkozunk mi is, akik még mindig ott tartanak, hogy hány forintért vesznek meg egy kilogramm csomagolófóliát. . Holott azt kellene kiszámolni inkább, hogy egy adott terméket hány forintból fognak becsomagolni EPR-díjjal együtt.

A díjnak egyébként nagyon jó hatása, hogy a csomagolóanyag-csökkentésre fókuszál, és ez is egy kicsit szelektálja már az üzletben résztvevőket. . Tudjuk azt is, hogy a mi iparágunkban nagyon sokan még úgy gondolkodnak, amikor egy ESG beszállítói értékelő kérdőívet kapnak, hogy „már megint arra kell felvennem embert, hogy adatlapot töltögessen”. De ez nagyon fontos, mert aki exportra akar dolgozni, ott akar továbbfejlődni, ott ezt tényleg jól kell csinálni.

Lehet, hogy Magyarországon a fenntarthatósági jelentés még kevésnek kötelező, de közben Romániában már több mint ezer vállalatnak kötelező. Ők annyira másképp fognak fejlődni, mint mi magyarok, hogy mire az 50-100 magyar cég  elmozdul ebbe az irányba, addigra 1000-1500 román céggel fognak versenyezni a nemzetközi piacokon. Nekünk nincs ESG-jelentéstételi kötelezettségünk, mégis úgy döntöttünk, hogy fogunk ilyet csinálni. Nem biztos, hogy rögtön az elsőt publikáljuk, ez inkább egy tanulási folyamat lesz, remélhetőleg a második már olyan állapotban lesz, amit tudunk is publikálni. De éppen azért szeretnénk ezt megtenni, hogy ezt a versenyképességet fel tudjuk mutatni, ez is meg tudjon különböztetni bennünket a versenytársainktól.

Fertetics Mandy:
A “zöldre mosás” sokakat aggaszt, amit nyilván azért kezdtek el szabályozni, mert nagyon nagyokat mondtak cégek, és ezek nem voltak alátámasztva. A GVH-nak is van már egy ajánlása, ahol 10 pontban megfogalmazza, hogyan tudjuk önellenőrizni magunkat. Az a fő üzenet, hogy annak nincs félnivalója, aki megalapozottan állít valamit: ha vannak számok, tények, mérések mögötte, akkor nyugodtan lehet zöld megállapításokat tenni magunkra. Akkor van probléma, ha ez nincs alátámasztva, nem bizonyítható, . A másik, amitől félnek a cégek, az a versenyhátrány:  hiszen vannak olyan régiók, országok, ahol olcsóbban előállítják majd a 

A fogyasztói nyomás izgalmas. Mennyire kényelmesek vagyunk ezen döntéseket illetően, tudunk a problémáról és nem igazán cselekszünk. A csomagolásiparban mennyire éled meg ezt, hogy ott vannak az olcsóbb, egyszerűbb, könnyebb megoldások, és valaki  mégis a szigorúbb vagy előrébb mutató megoldást választja?

Arató Gábor:
A mi ügyfeleink már értik, hogy számukra az a fontos, hogy minél kevesebb anyaggal, minél alacsonyabb költséggel oldják meg annak az egy terméknek a becsomagolását. Nekünk erős kártyánk, hogy mi anyagfelhasználást csökkentünk, és ez a körforgásos modellel összhangban van.

Kérdés, hogy mi az az ingerküszöb, ahol a gyártót már érdekli a megtakarítás,   ahol nagy volumenben használják ezeket az anyagokat, például az üdítőital-gyártók, ott már lényeges. Az ő termékük összköltségében a csomagolóanyag egy nagyon nagy hányad, tehát ők kifejezetten ki vannak élezve arra, hogy minél kevesebbet használjanak fel, minél költséghatékonyabban dolgozzanak. 

Azt gondolom, hogy lehet, rövidtávon valamilyen olcsó távol-keleti beszállító jobban piacot tud találni magának Európában, de hosszabb távon az látható, hogy egy gazdasági tömbösödés történik, és szerintem nagyon jó irány, hogy Európának saját lábára kell állni. Én a műanyagiparból jövök,  a termékeink előállításához nincs elég kőolaj Európában. Csak úgy fogjuk tudni legyártani a szükséges volument, hogy visszagyűjtjük a saját anyagainkat használat után, és ezekből gyártunk újra –, beindítjuk azt a fajta körforgást, amiből mi pótoljuk azt a kieső kőolajmennyiséget, amihez lehet, hogy 5-10 év múlva nem jutunk hozzá.

Fertetics Mandy:
Izgalmas kérdés, hogy ezek a függőségek hogyan hatnak majd az üzletvitelre. Sokan gondolják úgy, hogy az Európai Unió ezzel a túlszabályozással csökkenti a régió versenyképességét. 

Az izraeli háború kapcsán sok cégnek szállítási útvonalakat kellett váltania, ami nagyon megnövelte a költségeket, a szállítási időt és a CO2-kibocsátást, amiről az iparági beszállítói lánc kockázatmenedzsment platform azonnal hírt is adott és ki tudta számolni. Ha ezeket a kockázatokat is beépítjük mikroszinten és makroszinten is, azért itt a matek már többváltozós…

Arató Gábor:
Igen, de pont ezek a történések is segítenek abban, hogy mindenki rövidebbre zárja a beszállítói láncát. Megmutatják, hogy sokkal jobb helyi beszerzésben gondolkodni. Mi magunk egyébként 97%-ban az EU-ból szerzünk be, és most éppen azon dolgozunk, hogy egy gépnek a gyártását Olaszországból Magyarországra hozzuk, hogy sokkal gyorsabb legyen az alkatrészellátás, a garanciális ügyek megoldása stb. Közben egyébként versenyzünk körülbelül fele annyiba kerülő kínai gépekkel a piacon, és vannak, akik még mindig megveszik a kínai gépet, amit csak egy-két évig tudnak használni, utána nem kapnak hozzá alkatrészt, nem tudják felújítani, és megy az egész a kukába. Szerintem, amit mi csinálunk, az jó stratégia, a helyi gyártású, drágább termékre is megvan a piac, csak meg kell keresni, ki az, aki nem akar mondjuk egy távol-keleti beszerzésű géppel járó kockázatot vállalni.

Fertetics Mandy:
Tetszett az előző gondolatmenetedben az, hogy én vállalatként dönthetek arról, ki az én célcsoportom, akinek én értékesíteni akarok, és nem muszáj mindenkit kiszolgálnom. Lehet az a célcsoportom, aki már érzékeny a klímavédelemre, a fenntarthatóságra vagy a társadalmi esélyegyenlőségre, és arra a piaci résre akarok fókuszálni. A közönségben van esetleg kérdés?

A megtakarítás a termék anyagminőségében jelenik meg, vagy egy auditálással és felmérés utáni javaslattétellel tud megvalósulni?

Arató Gábor:
Mindkettő. Nekünk a nagy előnyünk, amit már 20 évvel ezelőtt azonosítottunk, az az, hogy olyan alapanyagokkal dolgozunk, amelyek, bár egy kicsit drágább a termék, de sokkal erősebbek, ezért jóval kevesebb anyagfelhasználás kell. 

Az egész munka úgy kezdődik, hogy van egy csomagolástechnikai audit, hogy felmérjük, jelenleg az ügyfél hogyan dolgozik, aztán visszamegyünk javaslatokkal, hogyan lehet ezen fejleszteni, hogyan tudunk felhasználást csökkenteni. Előfordul, hogy ez gépcserével is jár, olyankor olyat szeretünk ajánlani, ami egy éven belül megtérül, és van, hogy gépcsere nélkül, más fóliával drasztikus változást lehet elérni. 

Egyszer 90%-kal is tudtuk csökkenteni az anyagfelhasználást, de az 50%-ot elég gyakran elérjük. 

Tehát az egyik lábunk az anyagcsökkentés, egy másik a termékfejlesztés: nemrég nagy katalizátor volt számunkra, hogy a brit piacon bevezették a plastic tax-et. Magas adóval sújtanak minden műanyagot, kivéve azt, ahol több mint 30% a PCR-tartalom (fogyasztás után újrahasznosított műanyag). Így aztán nagy igény lett a PCR-tartalmú anyagokra, nekünk is gyorsan ki kellett fejleszteni olyan anyagokat, amelyek már megfelelnek ennek az előírásnak.

Emellett mi a körforgásos gazdaságban hiszünk, tehát az általunk gyártott lebomló fóliát is úgy alakítjuk, hogy lebomló, de mégis visszaforgatható legyen. A harmadik lábunk, amelynek szintén a brit plastic tax volt a kiindulópontja, a „close the loop” rendszerünk, amelynek keretében az ügyfeleinktől használat után visszahozzuk az általuk használt fóliákat, azokat mi regranuláljuk, és újra fóliát tudunk belőle gyártani. Ennek egyik előnye, hogy létrejön egy valódi körforgásosság, a másik, hogy tisztán tudjuk ezeket az anyagokat visszahozni, nem úgy, hogy átmegy a hagyományos hulladékgazdálkodási rendszereken, így kimarad a víz- és energiaigényes válogatás és mosás.

Fertetics Mandy:
Kedves Gábor köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok a munkátokhoz.