Egy üvegedény, egy konzervdoboz, egy műanyag doboz és egy fóliatasakos csomagolás találkozik egy tanulmányban… Vajon mi sül ki ebből?

Egy 2016-os IFEU tanulmány nemcsak az erőforrás-hatékony csomagolás definícióját határozta meg, de egy módszert is kidolgozott a csomagolás erőforrás-hatékonyságának meghatározására, és egy rugalmas csomagolást magában foglaló esettanulmányt is közzétett.

A glass jar, a tin can, a plastic box and a foil bag packaging come together in a study... What will come of this?

A 2016 IFEU study not only defined resource-efficient packaging, but also developed a method for determining the resource efficiency of packaging and published a case study involving flexible packaging.

Folytatva előző héten megkezdett témánkat, egy újabb tanulmány érdekes következtetéseit osztjuk most meg az erőforrás-hatékonyság témakörében.

Egy 2016-os IFEU tanulmány nemcsak az erőforrás-hatékony csomagolás definícióját határozta meg, de egy módszert is kidolgozott a csomagolás erőforrás-hatékonyságának meghatározására, és egy rugalmas csomagolást magában foglaló esettanulmányt is közzétett.

Mi is pontosan az erőforrás-hatékony csomagolás?

A tanulmány készítői az erőforrás-hatékony csomagot olyan csomagolási megoldásként definiálták, amely életciklusa során a lehető legkisebb anyag- és energiafelhasználást kombinálja a minimális mennyiségű anyagveszteséggel (vagyis a nem újrahasznosíthatóság mértékével).

Hogyan lehet ezt a számot meghatározni?

A meghatározás mellé a szerzők egy három mérőszámot tartalmazó modellt javasoltak a csomagolások erőforrás-hatékonyságának értékelésére:

  • Összesített energiaigény (fosszilis és nukleáris energia) az életciklus során
  • Összesített nyersanyagigény (beleértve az energiaforrásokat és a nyersanyagot) az életciklus során
  • Hulladékanyag a végső megsemmisítésig (lerakás vagy elégetés, azaz ami nem kerül újrahasznosításra)

Esettanulmány: egy üvegedény, egy konzervdoboz, egy műanyag doboz vs. a fóliatasakos csomagolás

A tanulmány a fenti modellt alkalmazta egy 460 ml-es, tartós tésztaszószhoz készült laminált, rugalmas tasakos csomagolási megoldás esetén. Ezt a tasakot három alternatív, nem rugalmas csomagolási rendszerrel hasonlították össze: egy üvegedénnyel, egy konzervdobozzal és egy műanyag dobozzal. Az eredmények azt mutatták, hogy a fóliatasakos megoldás (a teljes csomagolási rendszert figyelembe véve, beleértve a másodlagos és harmadlagos csomagolást is) mindhárom mérőszám tekintetében erőforrás-hatékonyabb volt, mint az alternatív megoldások.

A modellezés során azt feltételezték, hogy a tasak újrahasznosítási aránya nulla. Valójában pedig már léteznek újrahasznosítási megoldások a rugalmas csomagoláshoz, és ezek további fejlesztése is várható a jövőben. Ez még nagyobb erőforrás-hatékonyságot eredményezne.

A javasolt erőforrás-hatékonysági mutató a csomagolások esetében lehetővé teszi az erőforrás-hatékonyabb megoldás kiválasztását. A ma használt egydimenziós mérőszám csak azt mutatja meg, hogy a csomagolás hány százalékát hasznosítják újra az életciklus végén, és azt nem, hogy az egyenértékű csomagolási rendszerek közül melyik használ kevesebb erőforrást.

Gyakran ugyanazon funkcióra többféle csomagolási megoldás közül lehet választani. A tanulmány által javasolt erőforrás-hatékonysági mérőszám és meghatározás, illetve az esettanulmány bizonyította, hogy a széles körben elterjedt újrahasznosítási aránymutató használata nem feltétlenül biztosítja a jó döntéshez szükséges komplett információrendszert.

Manupackaging elkötelezett…

Manupackaging Magyarországnál figyelemmel kísérjük az ilyen tanulmányokat, hiszen mi magunk is a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatói vagyunk: saját gyártású, újrahasznosított alapanyagból készülő és újrahasznosítható csomagolóanyagainkkal, valamint saját fejlesztésű, biológiailag lebomló fóliáinkkal is arra törekszünk, hogy ennek megvalósulása mielőbb megtörténhessen.

Amennyiben az Ön cége is a stretch-fóliázást alkalmazza, és elkötelezett a fenntartható csomagolási megoldások mellett, kérjük, keresse szakértő munkatársunkat  Somogyi Gábort a +36 30 682 60 51-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu email címre.

 

Continuing our topic started last week, we now share interesting conclusions from another study on the topic of resource efficiency.

A 2016 IFEU study not only defined resource-efficient packaging, but also developed a method for determining the resource efficiency of packaging and published a case study involving flexible packaging.

What exactly is resource-efficient packaging?

The authors of the study defined resource-efficient packaging as a packaging solution that combines the lowest possible material and energy consumption with the minimum amount of material loss (i.e. the degree of non-recyclability) during its life cycle.

How is this number determined?

In addition to the definition, the authors proposed a model with three metrics to assess the resource efficiency of packaging:

  • Total energy demand (fossil and nuclear energy) during the life cycle
  • Total raw material demand (including energy sources and raw material) during the life cycle
  • Waste to final disposal (landfill or incineration, i.e. what is not recycled)

Case study: a glass jar, a can, a plastic box vs. foil pouch packaging

The study applied the above model to a 460 ml laminated flexible pouch packaging solution for long-life pasta sauce. This pouch was compared to three alternative non-flexible packaging systems: a glass jar, a can, and a plastic box. The results showed that the foil pouch solution (considering the entire packaging system, including secondary and tertiary packaging) was more resource-efficient than the alternative solutions in all three metrics.

The modeling assumed a zero recycling rate for the pouch. In fact, recycling solutions for flexible packaging already exist and are expected to be further developed in the future. This would lead to even greater resource efficiency.

The proposed resource efficiency indicator for packaging allows for the selection of the most resource-efficient solution. The one-dimensional measure used today only shows what percentage of packaging is recycled at the end of its life cycle, and not which of the equivalent packaging systems uses fewer resources.

Often, there are several packaging solutions to choose from for the same function. The resource efficiency metric and definition proposed by the study, as well as the case study, have proven that the use of the widely used recycling rate indicator does not necessarily provide the complete information system necessary for good decisions.

Manupackaging is committed to…

At Manupackaging Hungary, we monitor such studies, as we ourselves are committed supporters of the circular economy: with our own manufactured, recyclable packaging materials made from recycled raw materials, as well as our own developed, biodegradable films, we strive to make this happen as soon as possible.

If your company also uses stretch film and is committed to sustainable packaging solutions, please contact our expert colleague Gábor Somogyi at +36 30 682 60 51 or write to to the email address iroda@manupackaging.hu.